ma filmet néztünk

Este megint filmet néztünk a hostmamámnál, méghozzá kettő és felet. Meglepődve jövök el onnan másodszorra is, hogy hogyhogy nem szorongtam, mondjuk Bato, a hostmamám lakótársa vagy hétszer megkérdezte, hogy nem akarok-e még tiramisut, amit itt úgy mondanak, hogy terra messou kábé, és ciki volt azt mondani, hetedszerre is, hogy köszönöm, de egyelőre nem, viszont vettek olyat, hogy George's Hungarian Sausage, és tényleg olyan volt, mint az enyhébb magyar kolbász, és hát örömmel is ettem, holott otthon nem nagyon eszek kolbászt, mert az otthoni csípősebb.

Szóval először megnéztük a Daddy's Girl című pszichotrillert, elég ügyes a technikája, színválasztások, kameraállások, meg az is tetszett benne, hogy raktak mögé pszichológiát, még ha nem is mondom, hogy plauzibiliset, de akkor is. Jól játszott a főszereplő kiscsaj, viszont maga a történet eléggé kiakasztó részletekkel rendelkezett azon kívül, hogy jelentős mértékben megjósolható volt. (A 11 éves kiscsaj kinyírta az iskolaigazgatóját, a nagyanyját, az anyja barátnőjét, valami ügyvédet, aztán majdnem az anyját is. A családi viszonyok úgy értendőek, hogy örökbefogadott gyerekről van szó.)

Aztán belekezdtünk a Cloud 9 című német filmbe, mi leírás alapján elég érdekesnek tűnt, meg most előkerestem netről az előzetesét, és az alapján is, de vagy fél órát végignéztünk belőle, és végig csak az történt, hogy a főszereplő 50 éves nő vagy a férjével vagy az újdonsült szeretőjével szexelt, és akkor gondoltuk, hogy ez egy német pornó, ami filmnek adja ki magát, és a történetre hiába várunk, mert mondjuk majd kapsz egytized történetet és kilenctized szexet, ami 50-50%-ban oszlik meg a két úriember között, szóval inkább belekezdtünk valami másba.

Az meg a The Lodger volt, abban a zene és a kép összevágása tetszett a legjobban, egy sorozatgyilkosról szól, és klassz komolyzenék vannak bevágva alá egy csomó helyen, például Mozart Requiem is, meg egyéb klasszságok. Egyébként ezt a crime thriller kategóriába sorolja a Netflix, amit vagy én nem ismerek, vagy nincs Magyarországon, igazából nem értem pontosan hogy működik, de házi videotéka szolgáltatás jellege van, olyan meg van otthon is, azt tudom.

Egész egyszerűen jól esik a változatosság, hogy akkor most nem drámába sorolt filmet nézek, hanem valamit, ami azért mégsem a szappan-akció-humor, de nem zaklat fel. Így jöttem rá arra is, hogy a thriller az nem is ijesztő. A látvány sem, és mondjuk a két filmben összesen volt egy ijesztő hanghatás. A német nyugdíjaspornó inkább naturalista volt, mint a thrillerek. Lehet, hogy egyszer végig kéne nézni, mert a thriller alapján van rá cseppnyi esély, hogy az első harminc perc digidugi után valami történik is. Mert az alapkérdés, amit elvileg fölvet a film, az összetett egy dolog, én mondjuk elvárnám, hogy kihozzon belőle a film néhány jó jelenetet, pláne ha már hozzávágtak egy-két díjat is.